Amikor olvasok, vagy hallok egy jó könyvről, akkor azt mindig feljegyzem, mert különben elfelejteném. Innen tudom, hogy sokkal több könyvvel kapcsolatos ajánlást gyűjtök, mint, amennyit el tudok olvasni. Sorakoznak a listában az elolvasandó könyvek, de a szorgos olvasás ellenére a lista soha nem rövidebb lesz, mindig csak egyre hosszabb.
Könyvjegyzet: Daisy Christodoulou – Seven Myths About Education
A könyvjegyzet nem a könyv tartalma, hanem azok a gondolatok, amik nekem valamiért fontosak voltak, vagy, ami eszembe jutott a könyv olvasása közben. A könyvben sokkal több minden van, mint, amit én kijegyzetelek.
Ajánlás: Volt egy-két érdekes gondolat a könyvben, de azért olvastam már jobb könyvet.
1) A tények megakadályozzák a megértést
Az az állítás, hogy nem tényeket és adatokat kell magolni, hanem megérteni kell a dolgok mögött húzódó okokat és összefüggéseket. A tények és adatok magolása, a vers tanulás haszontalan. EZ NEM IGAZ. Könyvjegyzet: Daisy Christodoulou – Seven Myths About Education részletei…
Személyiség tesztek
Nem kell ezeket túl komolyan venni. Nem tű pontosak. Nyilván van egy csomó kérdés, ami nem egyértelmű, ha így értem ilyen, ha úgy értem olyan. Van olyan, hogy két dolog, amiből választani kell összefügg.
Ugyanakkor a jellemzésben lehet olyan, amire az ember rácsodálkozik, hogy jé tényleg, erre nem is gondoltam, milyen igaz. Nem biztos, hogy van ilyen.
Ingyenes Myers-Briggs teszt (magyarul)
Itt van még egy cikk személyiség tesztekről: Michael Hyatt – The Power of Personality
Ismertek még más jó személyiség tesztet?
Joel On Software
Időnként szoktam hivatkozni ezekre az írásokra, és mindig meglep, hogy sokan nem hallottak még ezekről. Alapművek. Aki IT iparban érvényesülni szeretne azok számára ezek a cikkek megkerülhetetlenek. Még így 20 év távlatából is.
Mi a baj a fizetéshez kötött ösztönző rendszerekkel?
1986 április 25.-án este tizenegy óra tíz perckor végre megszületett a zöld jelzés. Akkor már kilenc órája várt a csapat, hogy elkezdhesse egy új biztonsági protokoll tesztelését. A tesztet eredetileg három évvel korábban, az új erőmű blokk átadásakor kellett volna végrehajtani, de az időben történő átadás érdekében ezt akkor elhalasztották.
A vizsgálat célja annak igazolása volt, hogy, amennyiben az erőmű külső energia ellátása megszűnik, a hűtővíz szivattyúkat árammal ellátó dízel generátorok felpörgéséig tartó negyven másodperces kimaradás alatt a turbinák lendülete által termelt áram elegendő a hűtővíz áramlás fenntartásához.
Hajnali egy óra huszonhárom perckor kezdődött a kísérlet. Megszüntették a külső áram betáplálást majd a turbinákat lekapcsolták a reaktorról. Ahogy a szivattyúk teljesítménye csökkenni kezdett, a hűtőkörben gőz képződött, az addigra instabillá vált reaktor pedig elkezdett fölizzani. A reakció teljesítmény folyamatosan nőtt, mire alig negyven másodperccel a kísérlet megkezdését követően beindították a vészleállást.
Elkéstek. Mi a baj a fizetéshez kötött ösztönző rendszerekkel? részletei…
Nem létezik fix terjedelem
Végtelenül bosszant, hogy a mai napig szinte minden ajánlat kérés fix árat kér egy fixnek gondolt terjedelemre. Csak hát fix terjedelem nem létezik.
Hahó világ! Ideje felébredni!
Olyan projektet már láttam, amelyik a tervezett költségből valósult meg. Ez teljesen kezelhető. Olyan projektet is láttam már, amelyik határidőre elkészült. Tulajdonképpen segített a projektben a lényegre összpontosítani, hogy tartani kellett a szoros határidőt. Olyan projektet még soha nem láttam, amelyikben az készült el, amit az ajánlat adáskor az ügyfél kért. Soha. Never, ever. Nem létezik!
Nem, ez nem az ügyfél hibája!
Amikor a házunkat újítottuk fel, 180cm szélesre mértem a konyhát. Az pont jó, befér a két oldalán egy-egy 60cm széles szekrény sor. Remek alaprajzot eszeltem ki. Kár, hogy nem volt a falon vakolat. Mire lett vakolat, már csak 175cm volt a szélesség. Az nem zavart volna, ha csak 55cm a távolság a két szekrény között – kicsit szűk, na és, majd nem táncikálunk. Viszont nem lehetett volna a hűtőszekrény, a mosogató gép és a sütő ajtaját eléggé kinyitni, hogy ki lehessen húzni a mélyhűtő fiókot, a mosogató tálcát és a tepsit. Szerencsére, erre a konyhaszekrény megrendelése előtt rájöttem, így csak az addigra már elkészült villany, víz és lefolyó kiállásokat kellett áthelyeztetni az új terv szerint. És ez csak egy konyha volt, amit semmilyen API-hoz nem kell illeszteni.
Nem lehet egy projekt elején megmondani, mi lesz a projekt terjedelme, mert a szoftver fejlesztés egy komplex tevékenység: bizonyos mértékig tervezhető, de mindig van előre nem látható tényező. Tulajdonképpen minden tudás munka ilyen.
Hogy jön létre a felelősség érzet és a számon kérhetőség?
Ki a felelős? Ki a számonkérhető? Mi a különbség a felelősség és a számonkérhetőség között? Ezt a két fogalmat korábban rendszeresen kevertem, sőt helyenként egymás szinonimájaként használtam. Mióta utána jártam, hogy mi is a különbség a kettő között egyre jobban zavar, amikor a fogalmakat valaki egymás helyett használja, sőt, még ennél is jobban zavar, amikor egyes vezetők a számonkérések, felelősségre vonások hiányát látják az alacsony teljesítmény mögött.
Amikor egyetemista voltam, akkor én voltam a felelős azért, hogy bejárjak az órákra, megtanuljam a tananyagot. Ugyanakkor senki nem kérte tőlem számon, hogy bejártam-e vagy egyáltalán kezembe vettem-e a könyvet. Azzal kapcsolatban viszont én voltam a számonkérhető, hogy a fejemben megkeletkezzen a tudás, amit a vizsga időszakban rendre számon is kértek tőlem.
Hogy jön létre a felelősség érzet és a számon kérhetőség? részletei…
A nincs időm miért azt jelenti, hogy nincs kedvem?
Időből mindenkinek ugyanannyi van. Ez az élet egyik nagy igazsága. Ezért érezzük értékesebbnek, ha valaki az idejét áldozza valamire, mint, ha a pénzét áldozná ugyanerre.
Feladatból mindenkinek sokkal több van, mint időből. Mindig. A feladat listáim végtelen hosszúak lennének, ha nem kurtítanám meg őket időről-időre. Az elolvasandó könyvek listámat már kénytelen voltam 50 tételesre rövidíteni, de így is annyira lassan fogynak, hogy botrány. Ami a végén van, oda sose fogok elérni, úgyhogy tovább kell kurtítanom a listát.
Mindenkinek arra van ideje, amire szakít. Veszek a feladat listámról egy feladatot: akkor most ezt oldom meg. Önkényesen. Mindenki önkényesen dönti el, melyik feladattal foglalkozik. A nincs időm miért azt jelenti, hogy nincs kedvem? részletei…
Elfoglalt menedzsert szeretnél a vállalatodba, vagy szervezetfejlesztőt?
Küszködök a versenyautóval, hogy gyorsabb legyek, de alig tudom pályán tartani. Kipörög a kerék, tolja az orrát, és nem halad, pedig már folyik rólam a víz úgy küzdök. Aztán kiállok a boxba. A szakértő jelzi, állítsak a gumi nyomáson, és hirtelen minden a helyére kerül: az autó betapad és erőlködés nélkül tudok szuper gyorsan menni.
Választhatsz: a sofőrt kéred, vagy a szakértőt. Az elfoglalt menedzsert, aki folyton rohan, vagy a szervezetfejlesztőt, aki növeszti a szervezetet. Elfoglalt menedzsert szeretnél a vállalatodba, vagy szervezetfejlesztőt? részletei…
A cél része a határidő vagy a költség?
A minap megkértek, csináljak meg egy feladatot. Nekiláttam, össze raktam, elküldtem – majd kiderült, ez így nem jó. Ekkor kapcsoltam: már megint nem azzal kezdtem, hogy mi a cél. Már megint elhibáztam. De, ha már hibázok, akkor halmozom a hibákat. Leültem a főnökkel megbeszélni a célt. Ő sok mindent elmondott arról, hogy mit és miért szeretne, de elfelejtettem megkérdezni, hogy mennyi idő alatt és mennyi pénzből kéri.
Amikor célról beszélek, hajlamos vagyok csak a terjedelemre gondolni. Mit kell megvalósítani a feladatban? Milyen legyen a termék? Meddig kell eljutni? Ez annyira elviszi a figyelmet, hogy tízből tíz tanítvány komolyan azt gondolja, hogy a határidő vagy a költség nem része a célnak. Az csak úgy van. Körülmény. Hát nem! A cél része a határidő vagy a költség? részletei…